Căutare

Ez a kitétel hiányzott a jogszabályból, de hiányoztak korábban már biztosított, anyanyelvi oktatással kapcsolatos jogok is, ezért az RMDSZ tiltakozására Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök leállította a tervezet beiktatását. Erről Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatott a hét végén Kolozsváron tartott értelmiségi találkozón.

Markó közölte, erre a lépésre azért volt szükség, mert az új tervezet nemhogy nem tartalmazta a kisebbségi oktatási jogok további bővítését célzó rendelkezéseket – amelyekben már előzőleg egyezség született –, de hiányzott belőle több, már 1999-ben kivívott jog is, többek közt az anyanyelvű felvételi és anyanyelvű vizsga joga is.

Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt közti megállapodás szerint az új jogszabálynak tartalmaznia kellett volna azt a rendelkezést, melynek értelmében a nemzetiségi iskolákban a román nyelvet első osztálytól a tizenkettedikig sajátos tankönyvek és tanterv alapján kell tanítani.

Markó elmondta, miután ez már sajtónyilvánosságot kapott, maga is megerősítheti: az RMDSZ két napig tartó, feszült, kemény hangoktól sem mentes tárgyalást folytatott a miniszterelnökkel és az oktatási miniszterrel, amelynek az lett az eredménye, hogy visszakerültek a jelenleg érvényben lévő jogok, a román nyelv sajátos oktatására vonatkozó célkitűzést azonban nem sikerült elfogadtatni a kormányzási partnerrel.

Miután minden erőfeszítés dacára nem sikerült dűlőre vinni a kérdést, a szövetségi elnök egyértelművé tette, az RMDSZ számára elfogadhatatlan egy olyan tervezet, amely nem hoz előrelépést a kisebbségi oktatásban, és választás elé állította a liberálisokat: vagy beiktatják az említett rendelkezést a törvény szövegébe, vagy pedig „a két párt útjai különválnak”. A miniszterelnök ezek után leállította a törvénytervezet beiktatását – mondta el Markó.

Mint ismeretes, a tanügyi törvényt Cristian Adomniţei miniszter beiktatásakor szeptember elsejére ígérte. Az elmúlt hónapok heves vitával teltek a szaktárca, a szakszervezetek és a felsőfokú oktatás képviselőivel. Adomniţei a törvény minden cikkelyéhez módosításjavaslatokat fűzött, amelyek vita tárgyát képezték az egyeztetések során.

Az iskolát előkészítő tanulmányi évek vitatott újdonsága a hároméves kortól kötelezővé tett óvoda. A legnagyobb elégedetlenséget a közoktatásban a kisebbségiek anyanyelvű oktatásának problémái mellett a kilencedik osztály előtti felvételi vizsga okozza – a korábban alkalmazott képességvizsga eltörlése és az országos szintű egységes felmérő dolgozatok bevezetése nyomán.

A felsőoktatásban a rektorok kinevezésével kapcsolatos újítások okoznak elégedetlenséget, valamint a diákok jogainak korlátozása. A szakkáderekre vonatkozó rendelkezésekben a javadalmazásra vonatkozó újdonságokat kifogásolják az érintettek és az iskolaigazgatók új alkalmazási feltételeit.

A minisztériumi terv szerint az új tanügyi törvénynek már az interneten kellene lennie, hogy jóváhagyás előtt a 30 napos nyilvános közvita tárgyát képezze.